Tötyi Blog

Gud Ívning, ahogy a tanult francia mondaná...

Miután egészségi állapotom instabil volt, így ma korán hazabattyogtam a suliból, és a stadionban sem tettem tiszteletem. Történt ugyanis, hogy az Űr kétezerkilencedik évének, október hónapjának, tizennegyedik napján, este 20:00 és 21:00 között, azaz tegnap este, rosszul lettem... Nem kicsit, nagyon... A fürdőszobában azt a célt tűztem ki, hogy megberetválkozom, mert nem akarok úgy kinézni, mint egy lelenc... Egy hirtelen nyomást éreztem a mellkasomon, majd úgy megszédültem, hogy gyakorlatilag a kád széle mentett meg a teljes összeroskadástól... Valahogy bevánszorogtam a kuckómba, beültem a fotelomba, de ott is szédültem... Elfeküdtem, de fekve is szédültem... Mondom mi a szösz van, he? Nem is vagyok alkoholos hatás alatt, mégis forog velem a világ (...és nem azé', mert hűséges T-mobile-os vagyok...)... Anyukám egy kis idő elteltével azt fontolgatta, hogy mentőt hív, mert hát ez amolyan szívinfarktusféleség...de minimum az ügyeletre beszól... A szívemmel ugyebár van egy enyhe gubanc, miszerint ki van lazulva a szívbillentyűm, ami valóban infarktusgyanús rosszullétekkel jár, de már hozzászoktam az olykor előforduló technikai malőrhöz... Most azonban picit sokk volt... Diszkréten megkértem a "fekszem és majd elmúlik" kijelentésemmel, hogy felejtse el a telefonos projektet, de a szomszéd házban lakó nyugdíjas doktor nénit csak megcsörgette. A diagnózis telón keresztül bizonytalan volt, de egy fél nyugtató, amolyan "nem nagy hatótávolságú, de mégis valamire alkalmas" segíthet, párosítva pihenővel (nem mindegy, hogy pihenő vagy pihe nő :D...)... Na ez az enyhe, fél nyugtató nekem kábé olyan volt, mint egy lórúgás, mert 10 percen belül elaludtam és reggel ébredtem fel... Hatalmas karikák a szemem tájékán, épp csak cirkuszi oroszlánok nem ugráltak át rajtuk... Munkakedv zéró... Ahogy kell, a rosszullét az egész napomra rányomta bélyegét... Média órám is volt a nyolcadik évfolyamon, de még szerencse, hogy mára videózást terveztem be... Valami Amerika... Képtelen lettem volna a kommunikációra, pláne hatodik órában, amikor már mindenki azt várja, hogy mehessen a menzára, meg haza... Miután észrevehető volt rajtam a "leépülés", hazaengedtek... Egy véletlen találkozás folytán Vuki elkísért, és jót beszélgettünk, aminek nagyon örültem :)... A szobámban aztán az ágyra helyeztem a hangsúlyt, bedőltem, mint maci a málnásba... A TNT zenekar anno megénekelte, hogy "ha nem jön álom a szememre..."... nekem sem jött... Tévé bekapcs... Showder Klub ismétlés ment a Cool TV-n, vidámság, móka, kacagás... jobb, mint a Vidám vasárnap :D... The end, aztán kapcsoltam tova... Nos, az RTL-en újabb fantasztikus műsor várható, megszeppenve néztem az előzetesét... "Benkő feleséget keres"... A csaj aszongya a reklámban könnyes szemmel, hogy "a végsőkig kitartok"...  Igazad van bébe, Tarts ki, aztán majd kitart/eltart Benkő Dani bátyja... Mégis mi visz rá ilyen rüfkéket, hogy egy szottyadt fenekű bácsira hajtsanak? Hírnév (biztos felfedezi őket a megszűnt Budapest TV)... Pénz (?)... A magyar kultúrális élet és a kereskedelmi televíziózás égiszén tehát egy újabb csillag ragyog majd a Gőzeke Show után... Olyan progresszív ez a műsor számomra, mint a rádiókabaréban a pantomim :DDD - van, de nem értem... Sebaj, remélem gyorsan hullócsillag lesz... A minap amúgy beletekintettem egy másik műsorba is... Mint showelemet, megint előszedték Dévényi Tibi bácsit, pöttyös labda és három kívánság nélkül... Szegényem ahogy más keveri a szezont a fazonnal, ő lassan a Cavingtont a Viagrával... Biztos az utóbbit vette be, mert kétszer is az ölébe ültette Labancz Lillát... Nem mondom, én is felültetném a szőke hölgyet, de ezesetben már nem a Tibi bá iránti irigységet, hanem a Lilla iránti sajnálatot éreztem, mert látszott rajta, hogy kínos a szitu... A képernyőn furcsa kontraszt jött át, két szerep egy személy előadásában... A kiscsoportos óvodás és a kangörcsös dédnagypapa... Remélem nem leszek beteg, mert szörnyű lenne ilyen műsorokon gyógyulni - vagy gyagyulni... A boldogsághormon-termelés elvét szem előtt tartva egy órával ezelőtt kimentem a konyhába, gondoltam, eszem egy Túró Rudit... nyitom kifele a hűtő ajtaját, hát ott figyel egy katicabogár... benne... a falán spacíroz... Dicsák - mondom -, szoszi veled Testvérem? What are you doing in my hűtőszekrény? Mit fötör egy katicabogár a hűtőben? :D... Hibernálás, vagy mi? :D A bogarakról jut eszembe... Mikoron még pici voltam, sokat néztem a Vízipók Csodapók című mesét, aztán volt egy szpesöl guest benne, a Nünüke...onnantól kezdve a családi becenevem is Nünüke volt évekig... Zazival sikerült végre pár sort pötyögnöm tegnap, mert egy kis ph-érték és némi reklám után újra működőképes az msn-em... Mi Zazi új beceneve? Nünüke :D... Hogy végre legyen valami ismeretterjesztő melléklet is a blogomon, elmondom, mi a nünüke, aki akarja, elolvassa, aztán onnantól tudja... Latin neve Meloe, a különlábtőízes bogarak csoportjába, a hólyaghúzók családjába tartozik. Teste ovális, csápjafűzérformájú, szeme vesealakú, feje háromszögű, mellső szárnya nagyon rövid, a hátsó hiányzik. A közönséges nünüke (Meloe proscarabaeus) 1-3,5 cm hosszú, a nőstény mindig nagyobb, mint a hím. A csinos nünüke (Meloe decorus) védett bogár. Kielégítő az ismertető? :D... Zazival ennek örömére Nünüke Megfigyelő Központot hozunk létre Siófokon, mint új közös projekt. Jelentkezni lehet itt, vagy a zami28@freemail.hu emailcímen :D... Keressük az országban és a világon található összes Nünüke becenevű sorstársunkat! Nünükék egyesüljünk! :D

Na aztán mára bezár a bazár...aludnom kellene... Sűrű napok a kertek alatt... Debrecen-Fiorentina, Bottyán-nap, sulidiszkó, minden játszik... Nem tudom mit hoz a holnap, de jó lenne este egy-két "gyógyampulla" a szervezetbe, és még jobb, ha láthatnám Mókás Esztim... Jóccakát, szép álmokat, puszi a hasatokra, God save the Queen meg God is a dj...

P.S.: Ma lehet nem alszom... az imént láttam Kiszel Tünde szemöldökét :D...