Csumpedli!
Egy skót vicc a kezdet kezdetén…aztán majd jön a megindoklási miért is…
A skót apuka elviszi a gyerekét az állatkertbe. A gyerek meglát egy árust, és megfűzi apucit, hogy vegyenek valamit.
- Mit kérsz kisfiam?
- Dinnyét…
Megkapja, és betömi a pofazacskójába.
Nosztalgia kedvéért 20 évvel később újra elmennek az állatkertbe, ismét meglátják az árust.
- Apu, veszel nekem egy sört?
- Megvesztél? Dinnyére sört?
Megindoklási miért: TéZsé nevenapja alkalmából olyan fennforgás került szóba, hogy BenJoe. Vacsora után epret ettem, és eme nemes gyümölcs miatt valahogy nem éreztem késztetést az ivadékolásra…mert hát eperre sör? :D Az eperhez pezsgő dukál, de azt max hölgy társaságában innék. Nagy volt a dilemma, de mivel Muszival is megbeszéltük, hogy go, így go…
A BenJoe-ban aztán lájtos party kerekedett, megjött az ünnepelt, valamint Miki és Köre. Megyó was indaháuz, meg Viki és Szöszi, illetve Alízék, dehát nem zavarni akarás miatt nem ültem le hozzájuk…de végre egyszer ott voltam benne a BenJoe nevezetű szórakozóhelyiségben, amikor ő is :). A szokásos „Tötyi éjfélkor menni haza” most reality effekt lett, nem hajnalban kulcsoztam megfele az ajtót. Biztos ami biztos, ma banán és energy drink volt a reggeli, mert estig stadionozás lesz.
Az este folyamán ismét készült pár fotó, melyeken megtapasztalható TéZsé vidám-, riadt-, és kancsali fejjel, TéZsé tárgyal Szöszivel, Viki pajtási puszit ad nekem, Muszi örül, mert tudja, hogy Megyó bele fog túrni a kisujjával Muszi fülébe, Miki harmónikázik a dísszel, Miki tojást hímez-rajzol-hennáz-tetovál TéZsé kezére, és a jak vagy gnú, ami kiharapta a kezünkből a dedikált húsvéti itallapot… Íme:
A stadionban pediglen szombat délelőtt Fecó emelte a hangulatküszöböt, az alábbi mondataival:
„Ne keverjük össze a vizikét a gőzekével…”
„Gábőr mikor megyünk el kávézni egyet a Matricába?” Matrica = Marcipán :D…
…és megörökítettem ahogy Fecó izé… vonalazza a pályát :D… azaz dobol a székházban…
A villanyfényes mérkőzésen aztán BFC Siófok – Kecskeméti TE-ERECO 2:0… Kifejezetten szép, magabiztos játékkal lefocizták a fiúk a vendégeket, Daniel és Roni szerezte a két gólt, de még lőhetett volna Dodi vagy hármat, Basara egyet, stb... A 2:0 a Kecskemétre nézve hízelgő eredmény, mégis sokszor elhangzott az „I can’t believe it”. A vastaps megérdemelten szólt a csapatnak a mérkőzés után, és gratulálok a blogon keresztül is a szép teljesítményhez és a győzelemhez. T.K. böllérpótlékával kapcsolatos kérelmét nem tudom, elfogadja-e a vezetőség :D… A mérkőzés után Aczél Zolinak volt egy-két jól eső mondata, miszerint megköszönte a munkám, majd Karesz bának is megdícsért, hogy mindig nagyon profin dolgozom… Köszönöm ezúton is, jó érzés, hogy azért vannak, akik elismerik a munkám.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
yampi csirke 2009.04.18. 19:58:15