Sokszor áldozatokat kell hoznunk, és meg kellett tennem...
Könnyes búcsú volt... szószerint... az élet úgy hozta, hogy kicsit meg kell kevernem a (mez)színeket... Picasso is úgy csinálta régen... és jól jött ki belőle...
A döntésem hátterében a magánéletem áll: a párom, a boldogságunk, a tervezett közös jövőnk sokkal fontosabb...
Távoztam a BFC Siófok és a Siófoki Bányász kötelékéből... ha visszagondolok, sok szépet átéltem némely rossz dolog mellett... de csak a jóra emlékezünk :)... leülhettem olyan stadionok vendégkispadjára, ami Pici Tötyiként csak álom volt... Újpest, Fradi, Honvéd, Videoton, Debrecen... átélhettem a diósgyőri katlanban az igazi szurkolást... ugyan ledagadtköcsögöztek az Üllői úton, diszkréten visszamosolyogtam... nem csodálom, hogy a szalonspicces csávó a kerítésen ideges volt... hiszen nyertünk :D...
Sok új barátra, haverra, ismerősre leltem... Karesz bá szerint szeszcimborára is :D... üsse kő... tény... a focin keresztül jelentősen bővült az ismeretségi köröm - és a telefonszámos listám a mobilomban :D... amerre jártam, elfogadtak, megszerettek... túlzás nélkül mondhatom... visszavárnak... hogy mit hoz a jövő, nem tudom... de jó tudni, hogy számítanak rám, és várják a visszatérésem...
Mindig élmény volt az egészségügy Benjáminja, Doki bá mellett hallgatni a különböző vicces, ámde olykor agresszív véleménynyilvánításokat :D...
Cáleb pajtásom, Sonka "headhunter" tevékenységét is jól tűrtem :)...
Felejthetetlen emlékekkel gazdagított a két pályamunkás, Fecó és Putyinkó Szápá, a Fehér Ló fia :D...
Sokat vicceztünk Juditkával és Boborjánnal... ezúton hivatalosan is megbocsátom Bobinak, hogy beletűzte a téliszalámis szendvicsembe az Andocs Jeans-Tex-es zászlót :D...
Az egyik legnagyobb élmény az NB II-es bajnoki cím volt!!!... leszámítva, hogy az aranyérmem később kaptam meg, mert a LIVE átadásnál más nyakába akasztották... ja és a kisszínpad alattam történő beszakadása is elmaradhatott volna...
Aztán ott volt a kecskeméti győzelem, amikor bennmaradtunk Kazu góljaival...
A szülinapi bulim Melinda cicitortájával és Mogyiék fotóösszeállításával...
...és még sorolhatnám...
A legmeghatóbbra ennek megfelelően a búcsú sikerült... mindig hülye érzés volt, amikor eligazolt egy játékos, akivel jóban voltunk... mert hát összességében családias a légkör Siófokon... és most nem egy valakitől vettem búcsút, hanem mindenkitől... ajándékba kaptam egy emlékplakettet :)... egy Fütyis barackot :)... és egy jelképes batyut, benne pogácsával, csapatképpel, teljes BFC névsorral... khmmm... gumióvszerrel :D...
Ahogy mondottam volt a sárga-kéket átcseréltem zöld-fehérre... nem... nem a Fraditól kaptam visszautasíthatatlan ajánlatot... nem is Panathinaikos vagy Celtic... Nigéria sem :D... tevékenységem a Kaposvári Rákóczinál folytatom, remélem sikerek mellett... szeretném itt is ugyanolyan jól és precízen végezni a rám bízott munkát, mint előtte bármilyen iparágban - bárhol, bárkivel... viszem magammal a BFC Siófoknál megszerzett tudásom, és a sok szép emléket... úgyhogy köszönet Mindenkinek mindenért!
Egy szép korszak lezárult... de remélem most még szebb jön... Viki miatt feltétlenül! :)...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal