Csumpirudi!

Miután 0:07-kor fogadtam Sharon Stone telefonhívását, és 1 óra 15 perc 30 másodpercet beszélgettünk az élet nagy dolgairól, annak reményében feküdtem le, hogy óraátállítás ide vagy oda, én bizony felébredek a Forma-1 Ausztrál Nagydíjára, mondván, hogy élőben az igazi... tulképpen majdnem sikerült, mert az utolsó 5 kört láttam, ezért kénytelen leszek délután újból nekifutni... természetesen felemás érzésekkel, mert így hogy már tudom a végeredményt, le van lőve a slusszpoén...

Az egész hét felemás volt amúgy...

Névnapom alkalmából nagyon sokan felköszöntöttek, ami nagyon jó érzés volt, ellenben nem titkolom, akadt olyan is, akiben csalódnom kellett, bár nem tudom pontosan az elfelejtés miértjét... sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom az ok-okozati viszonyt... nem olyan fontos dolog, tehát nagyon mély depresszióba nem fogok esni, csak azért fura....... Ami nagyon jól esett, hogy az ex-Bottyános kollégáim közül Olgával, Mónival, Szöllősi Jutkával, Szatóri Évával és Lindával beültünk az Amigo-ba egy kis csevegésre és pizzázásra :)... 

Gyirmóton is voltunk... szintén felemás érzések vannak bennem... meg kellett tapasztalnom a kispadon, milyen pillanatok alatt "mennybe majd pokolra jutni"... Szalma Pali nagy bravúrral kivédte Kozmér büntetőjét a 86.percben... aztán a 91. percben Kanta Szabi szögletébe belecsúsztatott a gyirmóti Varga, és a labda a saját kapujában landolt... mikor vezessünk, ha ne a hosszabbításban... már csak 15 másodperc volt hátra... a középkezdés után az öngólt vétő Varga át tudta venni a felívelést a 16-osunknál, majd Pali felett a hálóba emelt... 1:1... egyik pillanatban ugráltunk, Karcsi bá kifeküdt, boldogok voltunk... aztán a következőben döbbentek... én személy szerint a buszon hazafelé szomorú... nagyon sajnáltam a fiúkat... enyhe túlzással Shakespeare se tudott volna drámaibb végjátékot írni... milyen groteszk szituáció: a kamera az öngólt szerzőt játékost mutatja közeliben... ahogy szokás... aki közeliből gólt szerez a másik kapunál is... ehhhh... az ETO Parknál megálltunk egy vacsorára, nagyon finom volt... rántott hús, sült csirkemell, mellé krumpli, rizs, savanyúság... meg rétes...

A Sport1 közvetítette a meccset... a szerkesztők megdícsértek, mert összeállítottam egy anyagot a játékosokról... pedig nem is volt teljesen kidolgozva... mert ugye írom ezt, írom az összeállítást, meg közben menjek Teszkóba... a buszon még firkáltunk oda egy-két sort... aztán felemás érzések... mert tévés közvetítés volt, de azt sem tudom, feltűntem-e a kamerák össztűzében :D... (nem mintha nagyon érdekelne, meg szerintem nem is látszódtam...) csakhogy az időre beállított,  merevlemezes rögzítős, tifuszos, motabás, ebolás dvd-felvevő semmit nem vett fel, és visszanézni sem tudom... most vagy elállítódott valami, amikor áramszünet volt, vagy a merevlemez annyira merev, hogy betelt, netán szimplán elcsesztem... nem tudom... valahonnan meg kék szereznem majd... de ahogy írtam, a végeredmény ismeretében eltörpül eme problémám... igaz még nincs lefutva a bajnokság... a Gyirmót most megy Pécsre, zakó, utána szabadnapos... már faragunk is lefele a 7 pontból... remélem :)...

Aztán van itt kérem más is, ami nagyot nyom a latba... nem mentem megünnepelni a névnapom... se pénteken, se szombaton... merthogy kényszerpihenőn vagyok... fel kellett adnom az elveim, és el kellett mennem dokihoz... megint gondok vannak a szívemmel... rosszul lettem kedd este, rosszul lettem csütörtök reggel... nem tudom mi az oka... időjárás, stressz, sok munka, vagy csak szimplán fájok... megszoktam már ezeket az infarktusgyanús rosszulléteket, de ez a keddi... ez nagyon gáz volt... az orvosi diagnózis... valami van, nem tudjuk mi... nem az a doki rendelt, aki szokott lenni, így aztán nem kértem beutalót terheléses vizsgálatra, pedig állítólag az tudja kimutatni, hogy volt-e már infarktusom... nem vagyok otthon a témakörben, csak hallottam... ha kérek, akkor is majd őszre kapok gondolom időpontot :D... korrekt... kaptam ellenben kétféle gyógyszert... az egyik izomfájdalmakra jó, vagyis ugye az én helyzetemben vélhetően szívizom... a másik valami nyugtató, ami talán helyreállítja a szívügyeim... szednem kell mindegyiket egy hétig... mondjuk az ajánlott dózis elgondolkodtató, egy ló is kifeküdne tőle... meg az is, hogy elmaradt az EKG, stb... na sebaj... majd alakul a molekula, besz*rva nem vagyok... 

Mindezek fényében tehát nem csoda, hogy az egész hétre vonatkozóan felemás érzéseim vannak, illetve hogy nem sikerült felébrednem a Forma-1 kezdésére... szerintem ebéd után ismétlést is átalszom, mert be vagyok lassulva, mint az éti csiga :DDD...

Szép és vidám vasárnapot Mindenkinek, puszi a hasatokra :)! 

P.S.: Köntinek ezúton is jobbulást!