Hellósziahelló!

Megérkeztem a napfényes Csizmaországból, és már fel is merült a gondolat bennem, hogy tulképpen mit keresek én itthon… Az olaszországi nyaralás ezúttal is kellemesre sikerült, csak hát ejjjj… Rövidke volt… Ahogy Hófehérke mondá vala miután lecidázta a törpéket: „Na, ez a hét is gyorsan elment…”

A Kakaós Robben barátom által megjelölt útvonalon 7 óra alatt lent voltam a tengerparton, ami a tavalyi 10-hez képest 3 pihenővel nem rossz javítás…bár az is igaz, hogy most már nem volt 30 perces várakozás a szlovén autópályán a fizetőkapuknál, miután halleluja, létezik a matrica, illetve nem volt dugó Maribor mellett és Jesolo-ban sem…

A matrica… Nos, tökéletesen belecsúsztam a legjobb időintervallumba, mert Szlovéniában ezidáig az észkombájnoknak köszönhetően nagyon praktikusan csak félévre szóló matricát vásárolhatott az ember, míg július 1-től, azaz mától van egy hetes vagy 10 napos is (nem tudom pontosan melyik verzsön)… Naná, hogy frankón kicentiztem, mert június 30-án jöttem hazafelé, ami mondjuk erős határesetnek minősíthető, de mivel a büntetés 300 Euro-tól indult, nem kockáztattam…

Az elmúlt évben pöttömnyit elcsodálkoztam, és kihegyeződött a fülem, mint Mr.Spock-nak az Enterprise űrhajón, amikor az autópályán megszólalt a kedves női hang, hogy „Menj tovább 300 métert, majd hajts be a körforgalomba!” :D… Túl sűrűn nem volt szerencsém még körforgalomhoz autópályán :D… Nos, ahogy kell, a GPS beállítása során ezúttal is elkövettem egy technikai malőrt, mert figyelmetlenül minden létező utat engedélyezve hagytam, melynek következtében a szerkezet az összes kijáratnál le akart küldeni az M7-es-ről… Enyhén unalmas volt a következő mondatok hallgatása: „A következő lehetőségnél tarts jobbra és menj le az autópályáról…Túl gyorsan mész…Újratervezés…” Szlovéniában ugyanez ment, csak mivel egyértelmű volt a szakasz, nem érdekelt… Egy idő után aztán már masszívan piszkált az ideg, és átfutott az agyamon, hogy megállok a sztráda leálló sávján és a betonon Mortal Kombat-ot játszom vele vagy szimplán szétkungfupandázom… Végül mondtam, hogy szúszáááááá, és megnyugodtam, mert tulképpen én voltam hüle, hogy megfeledkeztem eme funkcióról...

S majdan haladván Szlovéniában jött szembe egy fehér kamion, nagy villantások reflektorral… Robben volt az személyesen, aki spanyolországi turnéjáról haladt kishazánk felé. Mivel a fényeffekt és az integetés nem benzinkút vagy pihenőhely mellett történt, így mindenki húzott tova… Ilyesmi volt, csak világosban, meg Robben benne ült, és villantott :D... Tehát merőben más :D...

Az olaszoknál is mentem, mint bölény, és 15:00 magasságában már a jól megérdemelt malátavizikét töltöttem befelé a pofazacskómba, álá Beck’s…

A hotelban nagyon nagy királyság volt most is, az olasz konyha minden finomságát megkóstoltam, vagy olyan különlegességeket, ami itthon amúgy kevésbé jelenti a napi betevő falatom: kagylós rizottó, mandulás vagy boros mártásba forgatott tőkehalfilé, rákos-cukkinis tészta, rákolló rántott verziója, sült nyúl… (remélem macskát nem ettem :D)… természetesen echte olasz pizza, tortellini, spagetti, lasagna meg az anyja :D… A menü a következőképpen állt össze: 3 féle tésztás előétel, 3 féle főétel – valamilyen hal vagy húsféleség -, 3 féle desszert, like fagyi, gyümölcs, olasz sütemény…aztán válassz kedvedre… A furcsaság számomra az volt, hogy olyan ritka feléjük a köret, mint a fehér holló…se rizs, se sült krumpli…csak elvétve…helyette mindenféle zöldség, meg zsemle… Tulképpen annyira nem volt gáz, minden alkalommal tele voltam, mint a déli busz, mert a porciók is szépek voltak… A desszertek közül a banánrolád és a tiramisu kiemelendő, jááááj… Mennyei ízkavalkád volt, csak elcsesztem, mert nem kértem receptet… A tésztából viszont azt hiszem egy időre elég volt, a pasta most basta... Anyukám hazafelé kérdezte, hogy ma jó lesz-e ebédre valami tészta, pölö túrós… Mondom hogyne, és közeljártam hozzá, hogy lefejelem a műszerfalat…s majdan nevetés, mert csak viccezés volt… Olyan, mint leves Olaszországban szinte nuku, úgyhogy kifejezetten jól esett a ma elfogyasztott húsleves cérnametélttel… Már hiányzott… Nem mindenki ilyen :D… Fecó barátom egy szép szombaton, dél felé közeledvén bemondá vala: „Lassan kellene, hogy egyek egy jó levest ebédre…” Gyurma Pista kérdé vala: „Milyen levest szeretsz Feri?” Mire ő: „Sör, bor, pálinka…” Megjegyzendő: nagyon finom az olasz bor :)… T.K. barátom is biztos ízletesnek találta volna…

Az olasz fagyi, azaz gelato egy külön mesét megérne. Csúcs jó :)! Minden este elmentem a sétálóutca egyik fagylaltozójába, mert bár a gömböc tulképpen drága, de nem foglalkoztam ezzel, mert nagyon finom, és hát mennyiségileg ami odakünn 2 gömböc, az itthon 4… Tilos nem nyalni :D…

Ha már a fagyi kapcsán felmerült, hogy milyen árak vannak, összességében azt mondhatom, vegyes a saláta… Nem érdemes a legolcsóbb dolgokra utazni, amit jómagam is tapasztaltam… A nagy „összepakolás” során, pedig Zazi is segített msn-en :D, itthon felejtettem a borotvám, és azért egy-két nap után nem akartam ősemberarcot ölteni… az 1 Euros bolt az a tipikus hely, ahol ne nagyon vegyen az ember semmit :D… Szépen beromboltam, mint elefánt a porcelánboltba, leemeltem egy tizes csomagot, ami egy óra múlva a kukában landolt, mert nem húzta le a szakállzatom, ellenben úgy fájt tőle a bőrzetem, hogy azt hittem ott pusztulok megfele menten… Ahogy az lenni szokás, a tengerparton minden drágább valamelyest, akinek van türelme, érdemes a piacokat böngészni…

Mi mindent csináltam? Semmit :D… Végre volt egy kis pihenés, napozás, lubickolás a tengerben, sétafika, tévézés – bár sok minden rejtély számomra, ami ott elhangzott... Sebaj, legalább láttam a Moto GP-t és Valentino Rossi 100. győzelmét a mellettem csücsülő olasz szurkolók örvendezése mellett… Sikerült kommunikálnom is velük, és bezony megdícsértek, hogy ahhoz képest, hogy éve tanulgatom a nyelvet, ráadásul nem tanfolyamon, hanem itthon könyvekből és szótár segítségével, kifejezetten jól beszélek. Örömködtem ezáltal én is… Vállveregetés :D… Stefan barátom tudja, hogyan értendő :D…

Jesolo az egyik legkedveltebb olasz üdülésre alkalmas övezet, 10 km hosszú homokos tengerparttal - de van Aqua Park is -, és köpésnyire található Velencétől. Mindig rendezett, a hotelszobákhoz napozóágyak és napernyők tartoznak, és mily meglepő… Reggel leviszem a batyum, elmehetek órákra is… Lopás nuku… Merné valaki Siófok strandjain felügyelet nélkül hagyni a cuccait… Vietnámi hölgyek kínálják kezeiket masszázs céljából, néger árusok mászkálnak mindenféle portékával, illetve olasz fiatalok kókuszos frissítőkkel… Az említett fakultatív dolgok persze fizetősek… Az elmúlt évben én is bevállaltam két alkalommal a masszírozást, és fain volt :)… Jesolo-ban este indul be a nagy élet, minden téren programok vannak, hol piciknek, hol nagyoknak… koncert, latin táncest… Olykor az egész sétálóutca tele van élő szobrokkal, utcai zenészekkel, nagyon tetszetős… Most két dolog tűnt fel az éjszakában: az olasz divat nagyon aktívan elhúzott az lila szín irányába, illetve elképesztő babakocsiformátumokra kaptam fel néha a fejem. Manapság úgy látszik nem a verdára, hanem a babakocsi kinézetére helyezik a hangsúlyt :D…

Jesolo világszerte híres már azt hiszem, mi sem bizonyítja jobban, hogy nagyobb rendezvények helyszínéül is szolgál. A Giro D’Italia elnevezésű kerékpárverseny innen indul és itt van a befutó is, repülős légiparádékat tartanak, nagynevű dj-k pörgetik a lemezjátszókon a korongokat a Beach Party-kon, és ezúttal is volt Miss Italia. A Piazza Brescia ennek megfelelően ki lett csinosítva, és a piros szőnyegen én is végigsétáltam, mint azok a számomra semmitmondó olasz celebek, akiket fotósok vakuztak szemközt… Fogalmam nem volt, ki kicsoda… A hotelban még belepillantottam a műsorba, hogy melyik szépség lesz a győztes, és a zsűriben persze ott volt Alessandro Costacurta, az AC Milan egykori sokszoros válogatott játékosa, valamint a Juventus brazil származású csatára, Amauri… Bezzeg őket nem láttam :(… Pedig jól mutatott volna velük egy közös fotó itt a Tötyi Blogon :D… Nuku…

Hímnem lévén diszkréten ugyan, de szemeim nyitva tartva közlekedtem, különösen a strandon, és azért volt szerencsém egy-két olasz modell kinézetű csajt megtekintenem, de volt ellenpélda is… A hotelban volt egy korosodó nő, há’ jáááj… Tiszta Hulk Hogan imitátor… Nagy test, mogorva nézés, még beszélt és nevetgélt is magában…hangosan… Ha sötétben találkoznék vele, fix, hogy megijednék, és felvenném a nyúlcipőt… A dolog tisztázása érdekében Hulk Hogan a pankráció nevű showbusiness-ben utazik… Hát őt kell elképzelni női kivitelezésben :D…

Az egyik legnagyobb meghökkenés az egyik sportcipő üzletben ért. A pultban egy valóban meseszép arcú lány állt, szép fekete hosszú hajjal, kis fekete keretes szemüveggel - amolyan tipikus nappal titkárnő vagy cégvezető, éjszaka kőkemény, perverz, szexuális vágyaktól fűtött, bőrszerkós domina… Fizetéskor aztán szembesültem egy szomorú ténnyel: a keze az szőrös volt, ami alapból még nem zavarna… Na de ez fekete szőrme volt, olyan, mintha egy csimpánz lenne… Gyorsan lehelyeztem a zsét a pultra, és elbúcsúztam tőle…

…és hogy milyen kicsi a világ, merthogy és-sel nem kezdünk mondatot, véletlen módra egy volt siófoki focista, Lukács Zoli is a mi hotelunkban szállt meg az utolsó napokban kedves barátnőjével, Hajnival, tehát még magyar hangot is hallottam :)…

Egy bónusz napot sikerült még beiktatni, így a tervezett hét helyett nyolcat voltam kint, de sajnos nagyon röpke pillanatok alatt végetért a móka… Mókuskerék megy tovább, munka, szürke hétköznapok… Bár most lehet felüdülés lesz, hogy megnyitja kapuját a Csabi és Rita fémjelezte grill bár, és nem lesz monoton az életem :)… Mindenesetre elgondolkodtató… Beszélek németül, angolul, most már picit olaszul… A következő nyarat lehet oda kellene terveznem munkával együtt… A zseton jó, van szieszta… Mi kell még? 2010 nyara ellenben messze van, ki tudja mit dob a gép, egy biztos: ha a zsilipet megnyitják, a Sión még sok víz le fog folyni :D…

Nos, ez volt a hosszúra nyúlt élménybeszámolóm az utókor számára az olaszországi nyaralásról az Úr 2009.évében. Szép volt, jó volt :)… Már nem az élménybeszámoló, hanem a nyaralás :D… Túl sokat nem fotóztam, de majd átböngészem, mi az, ami publikus, csak a fényképezőm momentán Sonkánál van :D…  

Peace!

P.S. 1: Kedves Zazi, megvagyon-e a ponty? :D...

P.S. 2: Új alapszabály... Ne nyomogasd a billentyűzetet, ha olyan szendvicset eszel, aminek a tetején ketchup van.......................... (Francba...)