Tötyi Blog

Csumpedli!

Az idei évet is disznóvágással kezdte a BFC Siófok labdarúgócsapata, melynek helyszínéül az Édenkert Vendéglő szolgált. A hangulatos "fesztiválon" én is ott voltam, és ezúttal úri dolgom volt: a kezdeti és záró pakolászás mellett csak fokhagymát pucoltam, és a szuppét szervíroztam. A disznó testtömege 200 kg környékén mozgott, a böllérek beavatkozása miatt röff után off lett a sorsa...vagy ugye game over... Halkan megjegyzendő, hogy Könye is le akarta bökni :D... Hosszú évek múltán újra személyes kontaktusba léphettem Aczél Zoltánnal, aki a csapat új edzője. Emlékeimben él, ahogy anno egy-két edzésen stoplis cipellő nélkül, sportszárban futott a zöld gyepen, mert amit elsőre kapott, feltörte. A hideg elviselése érdekében Nagy Lali rendkívül kellemes pálinkát biztosított, Dodi pedig nagyon finom forralt borral lepte meg a csapatot. Gyúró Pistát szoros küzdelemben legyőztem dartsban, és felvettem a kesztyűt Milinte Árpival is, pingpongban, akit ezentúl csak úgy hívok majd, hogy Villámkéz :D. A foci mellett a kisméretű labdával is jól bánik. Ugyanezen sportágban Gabriel Wojcziek néven, lengyel színekben, kétszer is elpáholtam a tajvani Torzomborz Kalapevőt, de játszottam - igaz nem meccsre - a női részleggel, Judittal és Marikával is. Szerintem jól csaptuk el az időt...és a labdákat :)... Némelyik a kályhában vagy a hurkák között landolt :D... Rövidke időre tiszteletét tette a helyszínen a sajtó jeles képviselője, Tottinho is. A reggeli rántotta, vér és véres rántotta volt, utóbbi kettőt kevésbé kóstoltam meg, szín és állag nem volt tetszetős, bár valaki ezeket is szereti. Míg én továbbra is a friss levegőn voltam, és megtekintettem Fülöp Zoli és Tusi nagy pingpongmeccsét, fent beindult a póker-party. Az ebéd során isteni ízeket tapasztaltam. A menüsor: húsleves, kolbász, hurka és mindenféle sült pecsenye, hozzájuk savanyúság és friss ropogós kenyér. Balikó Miluval is belekezdtem volna egy naplementés, villanyfényes pingpongmérkőzésbe, de félbeszakajtódott, miután sorba kellett állni az elviteles finomságokért. A nap zárásaként meglepő beszélgetésben volt részem Keszei Feri bácsival is. Aztán egy café espresso T.K.-val, és go home. Szolid folytatás kolbászszagúan és melegítősen: City Café - Muszi, majd később a csatlakozó Teca és Viktor társaságában.  

A disznajvágásra természetesen vittem a fényképezőm, és megörökítettem a mulatságot. Íme az összefoglaló...

A képeken látható szereplők valós személyek :D… Az első fotókon látható a disznaj különböző formátumokban – lásd ketrecben Dodival, repülő ketrecben, mely alatt most szólhatna az I Believe I Can Fly R.Kelly-től, aztán ahogy Könye kicsomagolja :DDD…zárásul megperzselve, ami már az off kategóriának minősül… Feltűnnek majd az eseményeket figyelő csapattagok, akik a game over után a sátor alatt, a melegedőben várakoznak a reggelire. A pingpongasztalnál küzd Judit, Marika, Mil, Kanta Szabi, Tusi, Gyúró Pista, Milinte Árpi, Horváth Gabi, Handler Ottó és én… A böllérek serényen munkálkodnak, hogy a disznaj minél előbb az asztalra kerüljön, Mogyi figyeli mit rakjon zsebre, Sonka pedig nyersen is szereti a húst lerágni a csontról. Tottinho forralt bort szürcsöl, én fokhagymát pucolok, ahogy Marika, Judit, Rózsika és T.K. is, s majdan T.K. dartsozik, végül tömeggyilkossá válik, Sonka felemeli névrokonát a kötözött sonkát, Milinte Árpi merészségi próbát tesz a dartstábla előtt, és végül feltűnik a csapat másik gyúrója, Bobó, és Fülöp Zoli is.